10. rész

-Tiffany rosszul van...

-Mi??

-Utoljára a mosdóba berohanni láttam

-Basszus... Srácok mennem kell, majd találkozunk utána - fordultam hozzájuk és nyomtam egy puszit Zayn arcára és elindultam Dave után. Tiffanyt a wc mellett ülve fal fehér arccal találtam, Ash és Fleur társaságában.

-Hogy van? - kérdeztem a lányoktól.

-Nem túl jól és nem hiszem, hogy fél óra múlva tánc képes lesz... - mondta Ash.

-Ajjjj - túrtam a hajamba. - most mit csináljunk?

-Tudod a táncot? - kérdezte Fleur.

-Én találtam ki persze, hogy tudom...

-Szuper beállsz! - mondta Fleur.

-Álj, álj, álj... 1 az ugrásokat nem tudom és HAHÓ balettoznom kell!!!

-Megoldjuk! Mindjárt jövök - mondta Ash és kiviharzott én meg értetlenül néztem Fleurre. Kb 5 perc múlva zihálva rontott be Ashley.

-Oké, Tiff itt van Jessica ő vigyáz rád ti meg gyertek - nézett ránk - gyakorolnunk kell!

-És az igazgató?? - kérdeztem.

-A fiuk elintézték - legyintett - na gyere már! - rángatott ki az udvarra.

-Okéé és mi lesz a ruhámmal?

-Jól leszel így - mondta Matt - csini vagy.

-O rendben... Akkor csapjunk bele! - kezdtem lelkesedni.

-Yeaaaah nem állíthat meg minket senkiiiiiii - kiáltotta Kev. 20 percünk volt arra, hogy minden akrobatikus elemnél megtanuljam a szerepem, ami legtöbbször hál istennek csak a tartó szerep volt. Elrepült ez a kevés idő már csak az tűnt fel, hogy a színfalak mögött csapat ölelkezést tartunk és megkezdték az elő adást. Mr. Holloway volt a "műsor vezető" és az általános szöveg után felvezetett minket is. "Elsőként egy új csapatunk következik. Ezek a gyerekek most a táborban alkották meg a csapatukat és sok balszerencse is érte őket így 2 taggal megfogyatkozva állnak ma színpadra, akiknek jobbulást kívánunk. A csapat tagjai:..." Az utolsó név Kevin volt és valaki felkiáltott: "KEVIIIIIN!!!! My pigeon is hereeee!" . Ez csak is Louis lehetett... Fél perccel később mikor gondolom valaki felvilágosította, hogy egy emberről van szó még kiáltott egy "Sorry"-t. Hülye... Kivonultunk a színpadra és egy gyér taps után elindult a zenénk, amit Dave vágott össze zseniálisan. Nagyon jól ment, amennyit láttam belőle senki nem rontott. A végén már egész taps vihart kaptunk ami nagyon jól esett. Meghajoltunk és átadtuk a helyet Mr.Hollowaynek.

-Ami még különleges ebben a csapatban, hogy egyedül ők nem kértek tanári segítséget. Koreográfusuk idén kezdő diákunk, Catherine Benson - mondta és mutogatott, hogy menjek vissza. Teljesen ledöbbentem azt hittem ez tök általános, hogy magunknak csináljuk. Kimentem az igazgató mellé és még egyszer meghajoltam.

-Gratulálok, meg vagyok elégedve. - mondta nekem úgy hogy csak én hallottam mire hírtelen megöleltem.

-Jaj bocsánat - vörösödtem el - köszönöm! - mondtam és lesiettem a színpadról.

-Cat meg vagy húzatva??? Megölelted a dirit?? - kérdezte Kev.

-Tudooom nagyon gáz - fogtam a kezeimbe a fejemet.

-Legközelebb a kéz fogást ajánlom - simogatta meg a hátam Mr.Holloway és tovább ment.

-Najo hát ez gáz volt... - nevettem - de gyerünk nézzük meg mi van Tiffel.

-Jaj tényleg szegénykém - mondta Fleur és elindultunk. A fiuk illedelmesen megvártak minket a mosdó előtt. 

-Szia Tiff! - guggolt le mellé Ash.

-Hogy vagy? - kérdeztem.

-Jobban picit... Hívtam anyut és mindjárt itt van - kezdet feltápászkodni.

-Gyere segítünk - fogtam meg a kezét és felhúztam. Kint Matt és Dave közrefogták és segítettek neki. Szegénykém nem tudom, hogy lett ennyire rosszul. Ezután én elmentem átöltözni, meg nyújtani, a többiek pedig beültek a nézőtérre Adamhez. Még sokáig zenét hallgattam, mert nagyon a végén szerepeltünk Drakkel.

-Szia Cica! - lépett mellém, amikor a színpad szélénél álltam.

-Drake ne hívj így... Már rég nem vagyok a Cicád... - mondtam komoran.

-Jó bocs. Megszokás.

-Aha - válaszoltam és ekkor konferált fel az Igazgató - sok szerencsét!

-Nem versenyzünk... - válaszolt mire csak megforgattam a szemem és elindultam. Beálltunk a helyünkre és elindult a zene. Nagyon jók voltunk, de a tánc vége felé egy szépen kivitelezett spárga ugrás közben Drakenek kiszakadt a nadrágja. Pont ahogy elterveztem. Igaz csak sima fekete feszülős alsó volt rajta, de így is viccesen nézett ki, amit a hátsó sorokból a diákok hangos nevetése meg is erősített. Drak teljesen elvörösödött és leszaladt a színpadról én meg randomra balettoztam még valamit míg a szám véget nem ért majd meghajoltam. A csapatom és kis családom felől hangos taps hallatszott, a többiek inkább meg voltak döbbenve a történteken. Én fülig érő vigyorral mentem le, majd mikor megláttam Draket átváltottam színésznőbe.

-Úristen Drake mi történt? - kérdeztem aggódva.

-Elszakadt ez a vacak - gyűrte be a gatyáját mérgesen a táskájába.

-Jaj úgy sajnálom! – tettettem magam, belül meg szakadtam a röhögéstől.

-Hagyjuk – mormogtam és kiviharzott az öltözőből. Hát úgy érzem elértem a célom és nagyon kínosan érezte magát. Fuck yeahhhh... Ezután én is elmentem átöltözni, majd elindultam kifelé. Már szálingóztak kifelé az emberek, amikor csapatom többi tagja őrjöngve jött oda.

-Úristen Cat ezért kellett a szám?? – kérdezte Fleur.

-Ezért hát – kacsintottam.

-Ez nagyon ott volt! – nevetett Matt.

-Óriási vagy Cat! – mondta Ashley. Majd Dave és Kevin a vállukra kaptak, mit valami királynőt és elkezdték skandálni a nevem én meg miért ne alapon piciben buliztam a vállukon.Majd hallottam, hogy valaki megköszörüli a torkát mögöttünk, mire a fiuk megfordultak. Zayn és kis családom állt ott.

-Fiuk, ha szabad kérnem... – kezdte Zayn és rám nézett, majd a fiukra és ők azonnal értették a célzást és leraktak.

-Sziaaaa – öleltem meg és nyomtam egy puszit a szájára. – Srácok bemutatom a csapatomat – mutattam az említett személyek felé – Ashley, Fleur, Tiffany rosszul van ő nincs itt, Adam, aki a lába miatt nem táncolt, Matt és Kevin...

-Keviiiiiiin!!! – tört ki a többiek közül Louis, majd szemmel végig mérte a srácot és felém fordult - Ő még mindig nem Kevin! Cat ne szívass – nézett rám mérgesen – Amúgy szia Louis vagyok – fogott kezet Kevvel, majd végig a többiekkel – Szia Louis vagyok – ismételgette a monológját, mire a legtöbben csak a fejüket fogták.

-Igen tehát ő Louis emberek, ha még valaki nem jegyezte volna meg – mondtam és a csapat felé fordultam – És ők a második családom. Sophie, Lauren, Danielle és Elenour a legjobb barátnőim. – mutogattam a személyeket - Harry, Niall, Liam és Louis a One Directionből...

-Vettük észre – szólt bele Fleur, mire elnevettem magam.

-Öhm... Ugye tudod, hogy én is a csapat tagja vagyok – kérdezte Zayn.

-Tudoooom, de na! Ne szóljatok bele... Szóval ott tartottam, hogy a One Directionből lehetnek ismerősek és ők a legjobb barátaim. És Zayn, aki szintén a csapat tagja, de ő a barátom. Mármint.. Izé... Értitek na! – legyintettem. – és végül, de nem utolsó sorba a bátyám Olivér. – mutattam rá.

-Hali! – intett egyet.

-Cat, amúgy miről maradtunk le? Nem úgy volt, hogy csak balettozol? – kérdezte Lauren.

-Háááth... deeee, csak szegény Tiff rosszul lett és elintézték, hogy beállhassak és fellépjünk – mosolyogtam.

-Amúgy nagyon jók voltatok – kezdte Danielle és kicsit a szakmai részébe is belement – Szóval én imádtam! Ügyesek vagytok! – dicsért meg minket, de a csapat többi része csak nézett kerek szemekkel.

-Köszönjük! – mosolyogtam vissza, majd kisegítettem a többieket – Táncos...

-Áááááá, jaaaa, ahaaaa – hallottam, hogy leesett nekik, hogy miért tud Dani ennyi mindent.

-Cat nekem a balett volt a kedvencem, halálra röhögtem magam – karolt át Harry.

-Ja, majd megtanítom Liamnek, hogy legközelebbi koncerten ezt is elsüthesse, úgyhogy vigyázz a gatyádra Harry Styles – kacsintottam Harryre.

-Meg ne próbáld! – nézett rám szúrósan.

-Annyian láttak már alsóban nem mindegy? Had nevessünk még egyet – piszkáltam tovább, mire a többiek már szakadtak a röhögéstől.

-De Caaaaat – háborodott fel.

-Nyugi csak viccelek... – nevettem.

-Ajánlom is – ment vissza durcizva a barátnőjéhez, aki megvigasztalta egy fél pillanat alatt.

-Cat van kedvetek velünk jönni kajálni? – kérdezte Dave.

-Kaja?? – csillant föl Niall és Lauren szeme.

-Öhmm... Nem tudom vagyis én szívesen, de a bátyám csak pár napra van itt, úgyhogy az van amit ő szeretne – mosolyogtam.

-Persze tök rendben van! – mondta Kev.

-Szóval bátyus mit szeretnél – öleltem meg.

-Háth... Niall mesélt valami Nando’s-ról... az felkeltette az érdeklődésemet. Oda mehetnénk kajálni együtt – ajánlotta fel – na srácok? – nézett körbe.

-Benne vagyooooooook! – kiáltotta Niall.

-Azt tudjuk! – nevetett Liam. Majd miután mindenki bele egyezett elindultunk a Nando’s-ba. Így viszont már egy csöppet sokan voltunk, és két nagy asztalt kellett összetolni, hogy mind a tizenheten elférjünk. Ennél jobb ebédem még nem is volt!! Mindenki kijött mindenkivel és nagyon jókat dumáltunk. És azt képzeljétek el, amikor 7 csaj egyszerre vonul ki a mosdóba, mert hát úgy szokás azt és együtt smink igazítás stb, mintha ezer éve ismernénk egymást. Mikor vissza mentünk, akkor a fiúk is nagyban röhögtek valamin, tehát valószínüleg ők is elvoltak. Aztán olyan három óra tájban hagytuk el az éttermet és mindenki ment a maga dolgára. Gyorsan elköszöntem még Zayntől, ami nem sikeredett olyan gyorsa (hupszi) és megbeszéltük, hogy este hívom. Mivel Sopihie Harryvel ment, mi kettesben maradtunk Olivérrel.

-Na mit csináljunk bátyus?

-Big Ben. Most elmegyünk és megmutatod a Big Bent. - mondta majd megfogta a kezem és elindult.

-Oké – nevettem a határozottságán – de akkor inkább a másik irányba menjünk...

-Nagyon szeret téged – mondta.

-Ki? - értetlenkedtem.

-Ki te Kuka... Zayn! Látom, ahogy rád néz... Nem az „uuuu, de ágyba vinném” nézéssel néz rád mint az a csúszómászó...

-Drakere gondolsz?

-Ja... am nem vele táncoltál ma?

-De...

-Hogy került ide?

-Kit érdekel?!

-Igaz is... De ott tartottam, hogy... – gondolkodott.

-Zayn

-Igen, kössz! Szóval, hogy szeretet sugárzik belőle és a „de mázlim van, hogy engem szeret” nézéssel.

-Igen? – pirosodtam el.

-Igen és csak szólok, hogy el ne szúrd nekem, mert ő az első pasi, akitől nem féltelek... – erre én csak megöleltem és odasúgtam:

-Köszönöm!

-Ugyan mit?

-Hogy így vigyázol rám

-Ez a dolgom – mosolygott, majd tovább indultunk. – Ja és a Harry gyerek is jó fej, úgyhogy áldásom rá és Sophiera. - bólintott.

-Átadom – nevettem.

-Tudod, hugi szerintem most vagy a legjobb közegben... A barátaidat mind bírom és a csapatod is csupa normális emberből áll... Tudod féltem kicsit, hogy mi lesz, ha idejövök és megismerem a barátaidat, de örömmel mondom, hogy nyugodt szívvel hagylak majd itt. Hacsak addig rá nem jövök, hogy csak lefizetted őket, hogy jó fejek legyenek...

-Akkor szólj majd, hogy töröljem az üzeneteimet a megállapodásokról...

-Rendben – nevetett. Nagyon jól esett, amit Olivér mondott a barátaimról. Miután megnéztük a Big Bent, sétálgattunk a Temze partján és beszélgettünk. Olyan 6 óra körül indultunk haza, de meg kellett állnunk vásárolni.

-Caaaaaaat - karolt át Olivér.

-Mit szeretnél? - nevettem.

-Sütsz nekem, olyan csokis sütit? Anya mindig elrontja...

-Persze, de akkor hozz még tojást, cukrot és lisztet... - utasítottam.

-Igenis! - tisztelgett egyet, majd elindult összeszedni a dolgokat. Kihasználtam, hogy Olivér itt van cipekedni és nagy bevásárlást tartottam. Főleg ő cipekedett, de mire hazaértünk nekem is , majd leszakadt a kezem, de legalább le van tudva. Otthon Olivér bevágta magát a kanapéba és tv-t nézett míg én sütöttem. Vacsit is csináltam és így hét órára lettem kész.

-Na kész vagyok - huppantam le mellé.

-Sütiiiiiiii - dőlt rám.

-De előbb vacsiiii 

-Aj már, de én sütit akarok - durcizott.

-Te nem 20 éves vagy? - nevettem.

-És Louis 22 mégis Supermaneset játszik

-Milyen igaz - nevettem mire ő Azt a tipikus "én vagyok az okos" fejet vágott - De akkor is gyere vacsizni, mert én éhes vagyok.

-Jó mi a kaja? - tápászkodott fel.

-Tészta - válaszoltam erre felcsillant a szeme és kirohant a konyhába. Mire kiértem már úgy ült az asztalnál mint egy kis angyal én meg csak nevettem. Miután megkajáltunk tálaltam a sütit majd bekucorodtunk a kanapéba és tv-t néztünk. Én valamikor elaludtam és reggel valaki ébresztett.

-Mmmm neee Zayn még nem akarok felkelni - mondtam csukott szemmel.

-Csak szeretnéd, hogy ő legyek - nevetett Olivér mire kinyitottam a szemem.

-Jaaaj tényleg te vagy itt... De miért ébresztettél fel?

-Mert dél van és éhes vagyok illetve csináljunk valamit...

-Jó felkelek... - adtam meg magam.Kimásztam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt. Miután összeszedtem magam kimentem a konyhába és megnéztem mit adhatnék ennek a lustaságnak. Úgy döntöttem, hogy gyorsan kisütök egy kis húst és csinálok mellé salátát. 

-És mikor mész haza?- kérdeztem ebéd közben.

-Ennyire rám untál?

-Hülye... Csak, hogy mennyi időnk van még.

-Holnap hatkor megy a gépem.

-Oooo akkor nincs sok időnk... Nagyon sok dolgot meg kell mutatnom neked!

-Uhumm… - hümmögött miközben a telefonján böngészett és egyszer csak köhögni kezdet.

-Úristen Olivér jól vagy? – pattantam mellé.

-Persze… csak… khm… - mutatott a telefonra amin egy kép volt.

Hát jó szar kép na mindegy, de gondolom ez is valami pletyka forró táp talaja lesz. Jól sejtettem, mert a cikk arról szólt, hogy ki ez az újabb fiú akivel valószinűleg megcsalom Zaynt. Háth… Khm… A BÁTYÁMMAL??? Komolyan kutassanak már utána egy kicsit és akkor minden világos lesz...

-Ja újabb pletyka komolyan?? Nem unják? Van egy ötletem! – csillant fel a szemem.

-Mi?

-Meglátod, de fejezzük be az ebéd-reggelit.

Miután elpakoltam a konyhába letelepedtem a laptopommal és oda hívtam Olivért és csináltunk egy képet amit posztoltam Twitteren "Ő az én bátyám…” szöveggel.

Majd jöttek rá a “jaa persze én is ezt mondanám” válaszok…

-Jó. Nem elég? Akkor… - kezdtem el kutakodni a régi képeim között.

-Jesszusom betegek ezek a rajongok… - szörnyült el Olivér.

-Némelyik… Aha!

Következő képek “Farsangon a bátyámmal :P”, “Végzős bálon a bátyámmal♥” szöveggel kerültek ki.

 Na erre már csak a jóindulatú rajongók kommenteltek.

-Szép volt hugi – veregette meg a vállamat.

-Még szép velem most már nem baszhat ki senki! – jelentettem ki.

-Miért eddig volt olyan?

-Ja Drake…

-Mi?? – kérdezte mire gyorsan elhadartam neki is a story-t – De gyökér…

-Az mindegy pont nemérdekel…

-Helyes! Akkor indulás menni akarok egy kört a London eye-al!

-Rendben! – nevettem – gyorsan csekkolom a mailem, hamár bekapcsoltam a gépem és mehetünk.

-Oké.

Kaptam egy levelet a sulitól, amit azonnal meg is nyitottam.

“Kedves Catheine Davis!

Az iskolai tábor záró előadáson nyújtott kiemelkedő teljesítménye miatt, ösztöndíjat ajánlunk önnek iskolánkba. Ez azt jelenti, hogy Szeptembertől ingyen tanulhatja nálunk a kedvenc tánc műfaját. A szakra való jelentkezés miatt kérjük minnél előbb keresse meg iskolánk igazgatóját, Mr. Hollowayt. Gratulálunk a kiemelkedő teljesítményhez!”

-Miiiiii??? – guvadtak ki a szemeim – El se hiszem… Olivér nézd!!! – kiáltottam és az orra elé toltam a laptop-om. Pár perc alatt el is olvasta.

-Hugi gratulálok!!! – ölelt meg – Ez elképesztő…

-Ja több pénzem marad majd vásárolni – nevettem.

-Hülye vagy! De amúgy meg mégis miből?

-Ja hát majd a munkából amit keresek…

-Jaaa okés. Na most induljunk még sok dolgunk van!

-Jooo – pattatam föl. Elmentünk a London eye-hoz amit Olivér annyira várt már. 

Végig égetett engem ugyanis folyton olyanokat mondott, hogy “Hűűűű de nagy ez a kerék” miközben nagyban csodálta meg ilyen ökörségek. De nem, hogy magyarul, hogy legalább csak én értsem. Áááááá neeeeem angolul sokkal jobb… Persze a buborékban meg teljesen normálisan viselkedett… Érzem, hogy imád! :D Miután körbementünk mondta, hogy menjünk be a sulimba.

-Tudod mit választanál nem?

-Nem kérdés, hogy hip-hop!

-Akkor indulás! Szabad? – kérdezte én meg nevetve belekaroltam az odatartott kezébe és elindultunk.

-Jó napot! – köszöntünk a portásnak.

-Mr. Holloway bent van ma? – kérdeztem.

-Igen.

-Köszönjük! – mondtam és elindultunk. Meg álltunk a nagy ajtó elött.

-Egyedül bemész? – kérdezte Olivér.

-Nem gyere te is. Nehogy már kint ücsörögj…

-Oké – válaszolt, majd bekopogtam.

-Szabad! – jött a válasz mire benyitottam.

-Jó napot igazgató úr!

-Ááá szia Catherine! – úristen tudja a nevem… ez csak nekem furi? – És ő a kedvesed? – mutatott Olivérre.

-Neeeem ő a bátyám – mosolyogtam

-Oooo elnézést!

-Semmi gond – válaszolt Olivér – Olivér Davis – nyújtotta a kezét mire az igazgató is bemutatkozott.

-Szóval Catherin gondolom a szak választás miatt jöttél.

-Igen uram.

-És melyik lenne az?

-Hát a hip-hop…

-Kár, pedig a balettban is nagyon tehetséges.

-Köszönöm szépen, de a szívem a másikhoz húz…

-Teljesen megértem. De van egy jó hírem!

-Még az ösztöndíjnál is jobb?

-Nem tudom. De Szeptembertől szeretnélek felvenni a délutáni iskolába tanárnak a kezdő hip-hop tanoncokhoz.

-Hogy mi?

-Az iskolánk délutánonként különórákat tart a kisebbeknek általánostól gimiig és így fiatal koruktól figyelhetünk a tanitványainkra. Rengeteg diák van akik itt a délutáni oktatáson szerett meg táncolni és később ide felvételizett.

-Igen ezt tudom, de mi az hogy tanárnak? Nem kéne ahoz valami végzettség?

-Ugyan dehogy! És a jövőre induló kezdő hip-hop csoportot szeretném ha te tanítanád. Egyrészt zseniális koreográfiát hoztál össze a záró előadásra és a csapat társaid mind azt mondták, hogy nagyon jól tanítasz.

-Igen?

-Igen. Ha szeretnéd adok gondolkodási időt…

-Viccel velem? Persze, hogy vállalom! Legalább a munka keresés letudva – nevettem és Olivérre néztem.

-Akkor gratulálok Catherin maga az új ösztöndíjasunk és tánc tanárunk.

-El sem hiszem! Nagyon, nagyon köszönöm!!

-Mi köszönjük, hogy a mi iskolánkat választottad.

-Köszönöm! – nyújtottam a kezem, ahogy múltkor javasolta.

-Gratulálok! – fogott velem kezet mosolyogva. Majd elköszöntünk és elhagytuk az épületet.

-Olivér elhiszed ezt??? Ösztön díjat kaptam és tánc tanár leszek!!!! – ráztam a vállánál.

-Igen hugi – ölelt meg és megpörgetett – annyira büszke vagyok rád!! És anyáék, ha megtudják…

-Juuuuj és Sohie, Lauren, Danielle, El és a fiuk… és a csapat és uuuuuuu

-Mit szólsz egy nagy családi ünnepléshez?

-Mire gondolsz?

-Egy jó kis bulira ma este

-Juuj milyen rég buliztunk együtt… Benne vagyok!

-Mondj egy jó helyet…

-Dance all night

-Igen igen… de mondj egy helyet…

-Dance all night… ez a neve…

-Jaaaa – esett le neki – oké én hívom a fiukat te a csajokat

-Neked meg van a számuk?

-Meg persze! Már nemcsak a te haverjaid…

-Komoly?

-Halálosan. Na gyerünk! Nyolckor gyülekezünk bent.

-Oké – mondtam és elkezdtem tárcsázni – Várj! De nem mond senkinek, hogy miért…

-Jó jó én is úgy gondoltam… - mire visszatettem a fülemhez a telefont Sophie már halo-zott. Hupsz. Szerencsére mindenkinek jó volt a ma este. Olivérrel elmentünk kajálni, majd rám tekintve elindultunk haza, hogy eltudjak készülni és gondoltam arra is, hogy Sophie is otthon fog készülődni. És milyen igazam volt Harry ott ült a nappaliban Sophie gépével a kezében míg Sophie a szekrényben kutatott. Rögtön tudtam, hogy nem tudja, hogy mit vegyen fel. Én is pont így voltam vele.

-Szia! Csere-bere mehet? – kérdeztem.

-Benne vagyok! – mondta és már indult is a szobám felé, hogy kikészítsen nekem egy ruhát míg én is neki. A másiknak sokkal könnyebb választani…

-Én kész vagyok! – kiáltottam.

-Én is! - jött a válasz. Miközben útba vettük a saját szobánkat belecsaptunk egymás kezébe. Hallottam, hogy Harry nem érti mit csinálunk és Olivér magyarázta neki. Háth igen ő már ki van képezve. Először Sophival kezdtük. Miután lezuhanyozott megcsináltam a haját, majd én is lezuhanyoztam és megcsináltam a sajátom. Majd felöltöztünk és szolidan ki sminkeltük magunkat és át adtuk a fürdőt Olivérnek, aki 15 perc alatt teljesen elkészült. Idő közben Harry is hazament átöltözni és azt beszéltük meg, hogy Zaynnel együtt mennek és majd ott találkozunk. Magunkhoz kaptuk a telefonokat egy kulcsot, pénzt és már mehetünk is. Bezártam a lakást és eldugtam a virágba a kulcsot, hogy bármelyikünk előbb jön be tudjon menni. Bepattantunk a taxiba és már száguldottunk a klub felé. Mi érkeztünk oda utoljára. Hupsz. 

-Hol voltatok már? - türelmetlenkedett Louis.

-Bocs haver két csajjal jöttem - válaszolt Olivér, mire elnevették magukat é kezet fogtak. Mi is üdvözöltünk mindenkit. Zaynnél kicsit leragadtam, mert kemény egy napja nem láttam.

-Okés srácok! - kezdtem bele mondandómba - Azért gyűltünk ma egybe...

-Jaj hugi így gáz... - vette át a szót Olivér - Szóval azért vagyunk itt, hogy egy óriásit bulizzunk és hogy megünnepeljük az én kis hugicámat - csipkedte meg az arcom - aki ösztöndíjat nyert a tánc iskolába és szeptembertől a délután oktató tanárok közé fog tartozni. – fejezte be mire Sophie sikítva a nyakamba ugrott.

-Juuuuuuuj Caaat ez szuper!

-Még szuperebb lesz, ha életben hagysz - céloztam arra, hogy kicsit nagyon erősen szorongat.

-Ja bocsi, de hogy mi??

Gyorsan elmeséltem, hogy mi volt és mindenki gratulált, ami jólesett.

-Na, de elég! Nem magam fényezése miatt mondtam el és van más ok is amiatt egy nagyot kell ma buliznunk, ugyanis Olivér holnap hazamegy - biggyesztettem le a szám.

-Kár haver..., de akkor holnap eljössz velünk go-kartozni? - kérdezte Louis.

-Ki nem hagyom! - válaszolt Olivér.

-Na ki jön táncolni? - kérdeztem és a csajok fel is pattantak a fiúk inkább alapoztak a későbbiekre. Én az elején Sophieval táncoltam, majd mentem sorba és minden barátnőmmel táncoltam. Mikor a lányok kifáradtak picit én lecsaptam Olivérre.

-Egy utcsó tánc bratyó?

-Benne vagyok! - állt fel és a tánc térre mentünk. Olivér szokásához híven ökörködött én meg szét röhögtem magam. Imádom! Aztán végül kicsit normálisan is, amikor odajött egy srác.

-Szia! Van kedved táncolni? - kérdezte tőlem és Olivér szúrósan nézett rá.

-Szia! - mosolyogtam - Ő a bátyám, és ott ül az asztalnál a pasim, szóval kössz nem, szia! - fordultam vissza Olivér felé, aki nagyon röhögött szóval a srác elég érdekes képet vághatott. Kicsit elfáradtam szóval odamentem a pulthoz és kértem valamit inni és láttam, hogy Sophie épp most ült le ezért kértem még egy kólát. Odamentem az asztalhoz és a kezébe nyomtam, mire csillogó szemekkel rám nézett köszönet képp én meg lehuppantam Zayn mellé.

-Szia Catherin vagyok téged hogy hívnak? - kezdtem az "ismerkedést"

-Szia, Zayn Malik.

-Abból a híres bandából, a One Directionból nem de?

-Abból

-Már amikor bejöttem kiszúrtalak - kacsintottam és letettem az üres poharam. - És hol a barátnőd?

-Valahol itt kószál - mosolygott.

-Ejjj és nem veled táncol? Én a helyében nem hagynálak egyedül... - nevettem - biztos nagyon kapós srác vagy...

-Hát borzalom ugye?

-Igen! Gyere táncoljunk, hogy féltékeny legyen - álltam fel.

-Rendben - nevetett.

-Ugye tudod, ha más lánnyal csinálod ezt meg az nem jut ki innen élve - kérdeztem tánc közben.

-Más lányra rá se nézek, nemhogy még táncoljak vele - fogta meg a derekam és magához húzott. Az orrunk majdnem össze ért.

-Ajánlom is - mondtam.

-Ennyire féltékeny típus vagy? - kérdezte és már nagyon közel volt.

-Ha rólad van szó, igen.

Erre csak elmosolyodott és nem kínzott tovább végre és hosszan megcsókolt.

-Szeretlek! - súgta a fülembe.

-Én is!- mondtam és szorosan megöleltem. Éreztem, hogy csúszik le a derekamról a keze és figyelmeztettem.

-Khm a bátyám - erre rögtön visszahúzta a kezét és amikor elengedtem nagyban vigyorgott mire elnevettem magam. Még táncoltunk kicsit, majd inkább vissza mentünk a többiekhez, közben láttam, hogy Olivér nagyban fűz egy korabeli csajt.

-Remélem nem akarja szobára vinni, mert az én ágyamban nem kufircol az tuti! - mondtam ki véletlenül hangosan mire Zayn elkezdett szakadni a röhögéstől. Az este további része is nagyon jól telt, bár a fiuk többsége kicsit többet ivott a kelleténél. Talán csak Liam volt egyedül józan, meg mi csajok tudtuk, hogy mit is beszélünk. Rendeltünk egy kisbuszt olyan 3 körül és betoloncoltuk az összes részeg disznót és elkezdtük a hazaszállítást. Adam, Dave, Matt, Kevin és Ashley (összejöttek és olyan cukik), Tiffany, végül Fleurnél álltunk meg mi pedig a közös házba mentünk mert így egyszerűbb. Danielle járt a legjobban, mert nem kellett a részeg pasiját támogatnia, rám bezzeg két fiú jutott bár Zayn már nem volt vészes, de Liam felajánlotta, hogy Olivért felkíséri a vendég szobába.

-Imádlak Liam! Köszönöm!

-Igazán nincs mit!

-Sophie nincs kedved rosszalkodni? - hallottam Harry rekedtes hangját mire kerek szemekkel oda fordultam. Szegény Sophie tök zavarban volt de én nem bírtam és elnevettem magam mire a többiek is.

-Ez mindig a sexre gondol? – nevettem.

-Általában – vonta meg a vállát Sophie – de azért vannak jó pillanatai is – nevetett. Ezután mindenki elvonult. Én a fürdőbe menet még összefutottam Liammel.

-Csak felhoztam, de betakargatni nem fogom... - mosolygott.

-Jó persze – nevettem – köszönöm!

-Nincs mit – válaszolt és már el is tűnk a szobájában. Elmentem lezuhanyozni, majd bementem Olivérhez aki már nagyban aludt. Betakargattam és írtam egy cetlire üzenetet, hogy ha reggel felkel ne ijedjen meg, hogy nem otthon van. Visszamentem Zaynhez, aki a macim mellett szintén aludt…