15. Rész

Reggel 10-kor indul a gépünk Genovába ezért nem kellett annyira korán kelni. Nyolc körül Liam a konyhából felhívott mindenkit, hogy menjünk le kajálni. Nagyon aranyos volt, hogy rendelt reggelit mindenkinek. Apuci formáját hozta rendesen. A reggeli háromnegyed órát vett igénybe, majd mindenki felment felöltözni. Egy fél óra múlva Liam végigjárta a szobákat és kitessékelt minket, mert megjött a kocsi, ami kivisz a reptérre. Mikor odaértünk és átmentünk az ellenőrzésen és a fiúk osztottak pár aláírást egy kedves légi utaskísérő elvezetett minket a kiskocsihoz, ami oda vitt minket a repülőhöz. Én végig azt hittem, hogy rendes utasszállítóval megyünk, míg nem megállt egy kisseb gép mellett, aminek az oldalára a „One Direction” volt felfestve.

-Uuuu ez a magán repülőtök? – kérdeztem Zayntől.

-Igen – mosolygott.

-De menő! – vigyorogtam, mire csak egy puszit kaptam a fejemre. A repülő közepén és a végén volt egy ajtó, de csak a középső volt nyitva. A munkások bepakolták a csomagjainkat a gép „pocakjába”, míg Eleanor megkérte a légi utaskísérőt, hogy csináljon rólunk egy csoportképet. És mint a suliban volt mosolygós kép (Eleanor kikötötte, hogy ezt semelyik fiú ne rontsa el, mert mérges lesz), majd jöhetett a vicces, amin a legkülönbözőbb fejek szerepelnek és végül egy aranyos ahol mindenki a párját öleli, csókolja, puszilja. Kinek mi volt a szimpatikus. Majd elfoglaltuk a helyünket a gépen. Valami elképesztő ez a gép. Bementünk és a gép orra felé fét fotel húzódott szemben egymással majd egy asztal körül négy szék és a mögött is plusz négy szék helyezkedett el, majd a pilóta fülke. A másik irányban a személyzet részlege van, ahol ők utaznak és ahol a kaja és ital készlet található.

Zayn azonnal elfoglalta az egyik kanapét, Harry és Sophie a másikra kuporodtak szorosan egymás mellé. Bőven volt hely a kanapén, de hát ilyen a szerelem. Danielle és Eleanor beültek az asztalhoz és megkérdezték k kártyázik velük. Louis egyértelműen ment és még Niallnak volt kedve, de ő már hátulról jött egy tál sós mogyoróval. Lauren az egyik ablak melletti székbe kucorodott és zenét hallgatva szerintem elbóbiskolt, Liam szembe ült vele és egy útikönyvet lapozgatott. Amikor elhaladtam Zayn mellett, hogy leüljek egy székre de Zayn elkapta a kezem és visszahúzott.

-Ugye nem gondolod, hogy a repülő másik végébe ülsz? – mosolygott pimaszul miközben felült és az ölébe húzott.

-Ki tudja…

-Én! És szerintem nem… - hajolt közel.

-Legyen úgy! – mondtam mire megcsókolt.

-Juuuuuuuuj – hallottam Sophie hangját mire belemosolyogtam a csókba, aminek utána vége is szakadt és rá nézhettem – Olyankis cukik vagytok! – bujt Harryhez.

-Ez úgy mondod, mintha ti nem lennétek azok... - nevettem.

-Jó tehát mind nagyon cukik vagyunk… - állapította meg Hazza.

-Igen irtó cuki vagy édesem – rángatta meg az arcát Sophie, mint a nagymamák és elindult a háború. Hazza összeborzolta Sophie haját, aki visszaadta.

-Basszus Harry te kócosan is sexy vagy… - nevetett Sophie.

-Ez van baby – mondta és megcsókolta a barátnőjét, mi meg végig nevettünk Zaynnel. Hazza tuti kicsit elkalandozott, mert Sophieval eldőltek a kanapén, mire Zayn megdobta Harryt egy párnával.

-Hey ember menjetek szobára ne itt! – nevetett, de az arcába kapott egy párnát és ezzel elkezdtek dobálózni, aminek a stewardess vetett véget.

-Kérem önöket, hogy mindenki csatolja be magát és megkezdjük a felszállást.

Erre abba maradt a párnacsata és mindenki becsatolta magát. Niall meg becsatolta az alvó barátnőjét, egy puszit nyomott a fejére, majd visszaült a saját helyére.

-Niall mit csináltatok az este, hogy így kiütötted a barátnőd? – röhögött Harry.

-Zayn kérlek – nézett Zaynre Niall, mire Zayn arcba dobta Harryt – köszi! – biccentett.

-Nincs mit!

Ez után még Zayn és Harry dobálóztak kicsit, majd Louis üvöltése szakította félbe újra a csatát.

-Nyerteeeem, Nyerteeeeem… - örült, majd Niall felállt és ráugrott.

-Fogd be Louis!

-Srácok nyugii… - csitította őket Danielle, miközben felállt, hogy lássa a már földre került fiúkat.

-Niall ennyire nem bírod elviselní, hogy Lou nyert? – kérdezte El aggódva.

-Dehogyis! – rázta a fejét – De a csajom alszik, ne üvöltözzön itt nekem… - szállt le Louisról.

-Jaaaaa… hoppá… - húzta össze magát Louis – bocsi!

-Semmi gond! – szólalt meg Lauren, miközben átkarolta Niallt hátulról.

-Úristen!!! – réműlt meg Niall.

-Bocsesz! – mosolygott – amúgy már felébredtem, de édes vagy, hogy gondoltál rám – puszillta meg a szőkeséget a barátnője.

-Majd a Piazza de Ferrari téren kajáljunk oké? – kérte Liam.

-He? – kapta oda a fejét Hazza.

-Tessék. – javítota ki Liam.

-Mondjad!

-Áh… mindegy… a lényeg, hogy a Piazza de Ferrari téren kajáljunk. Az egy híres tér és sok látnivaló is van ott… - magyarázta Liam.

-Jaaa oksa… - bólogatott Harry.

-Amúgy mikor fogunk odaérni?  - kérdeztem.

-Délben – válaszolt Zayn.

-Oooo az még másfél óra… - dőltem el a fotelon és Zayn ölébe tettem a fejem. Barátom a hajammal kezdett el játszani, amin elmosolyodtam.

-Miaz?  - kérdezte.

-Semmi, csak emlékszem, amikor kicsik voltunk Olivér is mindig a hajamat tekergette, mert az enyém hosszabb és azt jobb tekergetni…

-Igen és csomót is letet rá kötni. Nézd! – mutatta a hajamra kötött laza csomót.

-Neee! – visítottam miközben felkeltem, de nem kellett volna hiszen Zayn erre nem számított és nem engedte el a hajam. Ennek köszönhetően meghúzta a hajam és a csomó is szoros lett – aucs… - dörzsöltem meg a fejemet.

-Öööö… Cat szívem… Ugye tudsz csomót kibogozni?

-Mert? – kérdeztem mire az orrom elé tolta a hajtincset, amin most már egy szoros csomó volt – basszus…

-Neharagudj!

-Semmi gond! – nevettem – én pattantam fel, hogy elkerüljem ezt… Mint a sulid előtt amikor eltanyáltam…

-Na, gyere, bogozzuk ki azt a csomót – húzott az ölébe.

-Jó! – mondtam és éreztem, hogy elpirulok. Nem tudom miért. Nekiálltunk ketten kibogozni azt a kis csomót a hajamon.

-Sikerült – motyogtam, majd Zaynre mosolyogtam és átkaroltam a nyakát. Csak pár centi volt közöttünk és a szemét az ajkaim és a szemem között járatta.

-Miaz? – kérdeztem.

-Meg akarlak csókolni!

-És mi tart vissza?

-Olyan gyönyörű vagy… - mondta miközben elmosolyodott ő is, de még mindig nem jött közelebb, ezért és csókoltam meg és úgy érzem ez reakciónak is megfelelt a kijelentésére. Miután eltávolodtam tőle megöleltem és pont a vállára tudtam hajtani a fejem. Az út további része csendesebben telt.

-Kérem önöket, hogy csatolják be az öveiket, mert megkezdjük a leszállást. És állítják át az óráikat, mivel itt egy órával később van. – jött be a stewardess.

-Igenis! – pattant fel Louis és tisztelgett, mint egy katona, majd követte az utasítást.

-Köszönjük! – monda Eleanor még a légi kísérőnek.

-Úristen, úristen Genovában leszünk mindjárt… - fészkelődött izgatottan Lauren.

-Már most ott vagyunk… - kötekedett Niall.

-Nem! Még csak fellette vagyunk vagy a légterében, de nem benne… - védte meg barátnőjét Sophie.

-Ja bocs! – tette fel a kezeit és nevetett Niall.

-Akkor most egy óra van ugye? – kérdezte Danielle.

-Egy óra 16 perc szívem. – válaszolt Liam.

-Úgy érettem – mosolygott Dani.

-Landoltunk! Éreztétek? – lelkesedett Harry. Sophie, Lauren és én meg elkezdtünk tapsolni.

-Miért tapsoltok? – kérdezte Louis hármunk között járatva a fejét.

-Ti nem szoktatok? – kérdeztem.

-Miért? – kérdezte Hazza, aki velem szemben ült és félre döntötte a fejét és úgy nézett.

-Ez egyfajta gratuláció a pilótának, hogy ügyesen landolt és nem nyiffantunk ki… - magyarázta meg Lauren.

-Áááááá – értette meg Niall.

Erről többet nem is tudtunk beszélni, mert kinyílt az ajtó mi meg kitódultunk a friss levegőre.  Megérkezett a kiskocsi is, amire felpakolták a csomagjainkat és értünk egy kisbusz, ami elvitt az épületig. Szép lassan kikeveredtünk valahogy a kocsiig, ami elvitt minket a kikötőbe. Ott Liam intézte a dolgokat és kért segítséget, hogy hova menjünk. Egy pasas vezetett el minket egy nagyobbacska motorcsónakhoz és az alkalmazottak akik hozták a csomagjainkat bepakoltak.

-Ez a hajónk? – kérdeztem Zayntől halkan, hiszen ezen nem lehet aludni.

-Nem szívem – karolt át és rámutatott egy yachtra a víz közepén – az ott!

-Ez komoly? – néztem rá meglepetten, hiszen ez brutál nagy…

-Halálosan. – bólintott komoly fejjel, amin elnevettem magam. Beszálltunk mi is a motorcsónakba, ami oda szállított minket. Útközben megböktem Sophiet a könyökömmel.

-Jó ötlet volt pénzes pasasokkal randizni! – színészkedtem.

-Nem csak a randi… - kacsintott perverzen Sophie, mire Harry büszkén átkarolta a barátnőjét. A többiek meg csak röhögtek. Kiszálltunk és a két alkalmazott kipakolta a csomagjainkat egy helyre, majd körbevezettek a hajón. A legalsó szinten volt az ebédlő, konyha és a személyzeti rész raktár, meg ilyenek, amiket nem mutattak meg a „nekünk nem fontos” elve miatt. A második szinten volt hat darab ugyanolyan hálószoba,

és egy nagy nappali szerűség. Én inkább a dühöngőnek nevezném. Legfelül pedig az irányító szoba volt. Ezen kívül a fedetlen részeken lent egy medence(!!!) és napágyak, felette lévő szinten egy nagy kör asztal, székekkel. A következő szinten egy szintén kisebb medence benne bár székekkel és mellette bárpulttal és az irányító helység tetejére is fel lehetett menni, ahol szintén napozásra van lehetősség a kényelmes kanapén. Mi a csajokkal csak ájuldoztunk, hogy milyen luxus helyre csöppentünk.

-A személyzettel az indulás előtt lesz alkalmuk megismerkedni. – mondta az egyik.

-Rendben köszönjük! Elfoglaljuk a szobákat és utána kérem vigyenek vissza, hogy ebédelhessünk és megnézhessük a várost. – intézkedett Liam.

-Természetesen! – bólogattak és beültek a motorcsónakba és vártak. A hat szoba úgy helyezkedett el, hogy egy-egy szemben egymással. Niall közel akart lenni a konyhához ezért ők a lépcsőhöz legközelebbi szobát kapták. Melléjük Harry és Sophie költözött be utánuk pedig mi. Louis a Niallékkal szemközti szobát választotta, melléjük pedig Liamék mentek Sophiékkal szembe. Mindenki összeszedte a városnézéshez szükséges dolgait és indulhattunk is.  A kocsi, amivel jöttünk megvárt minket így azzal mentünk tovább a Piazza de Ferrari térre ahol Liam szeretett volna kajálni.

Közvetlenül a téren nem volt étterem ezért a kis utcák valamelyikében találtunk egy pizzériát, ahova betértünk ebédre. Liam elszomorodott, de megígértük neki, hogy minket is érdekel, ezért megnézzük ebéd után a teret részletesebben is. Valami eszméletlen pizzát ettünk, de ez nem meglepő Olaszországban és nagyon jó hangulatban telt az ebéd. Utána beteljesítettük az igéretünket és megnéztük a teret és a körülötte elhelyezkedő érdekességeket. A Carlo Felice színházat, a Dózse palotát és azt a házat, ahol elvileg Kolumbusz Kristóf született. Majd meglátogattuk a San Lorenzo-katedrálist is, amely valami hihetetlenül szép volt. Négy óra körül járhatott, amikor kijöttünk a katedrálisból.

-Liam nem akarunk előbb indulni és fürdeni még ma? – kérdezte Hazza.

-Tényleg nagyon meleg van… - legyezte magát a kezével Lauren.

-Pillanat! – mondta, majd a telefonjával arrébb ment. Pár perc múlva vissza is jött. – oké, megkérdeztem és lehet ott a kikötőben fürödni és hívtam is a kocsit, hogy vigyen minket vissza.

-Király vagy Liam! – emelte az öklét Zayn, amibe Liam bele is ütött. A kocsi csak pár utcányira parkolt ezért pillanatokon belül megérketett és más száguldottunk is a kikötő felé. Ugyan az a két pasas hajókázott ki velünk a yachthoz mint a kik délelőtt, de csak az egyik maradt velünk a hajón, mint „vízi mentő”. Mindenki elvonult a szobájába, hogy átöltözzön fürdőruhába. Amikor bementünk rögtön az ágyra ugrottam és szétterültem rajta.

-Úristen de jó ez az ágy… - hunytam le a szemem.

-Igen? – kérdezte és éreztem a hangján, hogy rosszra gondol. Pár pillanat múlva éreztem, hogy ő is az ágyra mászott. Kinyitottam a szemem és nagyon megijedtem, mert felettem volt és az arca egész közel volt az enyémhez.

-Nem gondolnod, hogy tesztelnünk kellene az ágy rugósságát? – kérdezte és a nyakamat kezdte csókolgatni.

-De… de nem most! – mondtam és kimásztam alóla és elindultam a bőröndöm felé – Siess, mert Hazza megint megjegyzi, majd, hogy miért késhettünk… - nevettem.

-Hát adjunk igazat neki – jött utánam át hátulról átkarol és úgy nyomott egy puszit az arcomra.

-Majd este – nyomtam egy csókot a szájára és már le is guggoltam, hogy kinyissam a bőröndöm és Zayn is követte a példám. Előkotortam a világoskék bikinimet és indultam a fürdőbe átöltözni. Zayn kint öltözött és gondoltam, ha én kész vagyok, akkor ő is tehát teljes magabiztossággal nyitottam ki a szobából, de nem úgy volt, mint ahogy én azt elképzeltem. Zany teljesen meztelen volt.

-Öhm… bocsi… - kaptam el a fejem.

-Semmi gond! – mondta és hallottam, hogy felhúzza a gatyáját így visszanéztem rá.

-Nagyon jól áll ez az enyhe vörösség – mosolyodott el, elém lépett, átkarolta a derekam és megcsókolt. Csókunkat dörömbölés szakította félbe és Hazza jött be.

-Elég! Irány a medenceeee!! -  kiáltott oda futott hozzám felkapott a vállára és elindult velem kifelé.

-Harry tegyél leee!!! – kiabáltam.

-Nem, mert még elcsábít Zayn és nem jöttök ki…

-Te tiszta hülye vagy! – nevettem. – Zaaaayn segííííts! – kiabáltam, Zaynnek aki Sophieval követett.

-Haver tedd már le a barátnőmet…

-Nem! – válszolt Harry, akivel a hajó végében lévő medencénél jártunk. Már mindenki kint volt a napágyakon.

-Harry ha bedobsz megöllek! – fenyegettem meg, de Zayn nem hagyta, hogy válaszoljon.

-Harry nálam van a barátnőd… - mondta Zayn mire Hazza hirtelen visszafordult. ZAyn karjaiban pedig Sophie volt, aki nagyon nevetett.

-Tedd le Sophiet! – mondta Harry.

-Előbb te Catet! - lépett Zayn elénk.

-Szia Cat! – köszönt Sophie.

-Szia Sophie! Nincs kedvünk helyet cserélni?

-Én benne lennék – válaszolt barátnőm.

-Oké akkor háromra – mondta Harry.

-Mi? Mit háromra? – kaptam fel a fejem.

-Egy, kettő… - számoltak együtt.

-Nagy levegőt – súgta oda Harry. Jaaaaaj neee…

-HÁROM! – kiáltották és beugrottak velünk a medencébe.

-Megmondam Harry! Most meghalsz! – kiáltottam, amint a felszínre értem. Ráugrottam a hátára és lenyomtam a víz alá.

-Hey! – szólt rám Sophie.

-Várj nézd! – mutattam Harryre, aki felbukott és felcsapta, majd megborzolta a vizes haját.

-O-oké… ez sexy! – olvadozott mellettem.

-Medencés partyyyy!!! – ugrott be Louis is.

-Vigyáztaaaaam! – kiáltott Niall és nekifutásból ugrott egy szaltót a medencébe.

-Óvatosan szívem nehogy elcsússz! – szállt be a medencébe Lauren is és nyomott egy puszit barátja arcára.

-Vigyázz! – kért Eleanor helyet és ő is beugrott.

-Payzer csak rátok várunk! – kiáltott Sophie Danielléknek. Liam megfogta a barátnője kezét és együtt sétáltak oda a medencéhez és szépen bemásztak.

-Kakasviadaaaal! – kiáltott Lou, nyakába Eleanorral.

-Na ki mer kiállni ellenünk? – kérdezte El. Egy pillanat múlva Lauren Niall nyakában volt harcra készen.

-Hát mi! – mondta Lauren míg Niall még a szemét törölgette. Lauren és Eleanor végig röhögték az egészet és nem is beborították egymást, hanem ölelgették egymást és úgy dőltek be egyszerre.

-Ez miii?? – kérdezte Harry – mutassuk meg, hogy kell ezt srácok! Niall te velem vagy!

-Zayn! Vagy Daddy hirtelen nem kaptál kedvet a bunyóhoz? – nevetett Louis.

-Nem köszi! – válaszolt Liam nevetve. Harry nyakába vette Niallt, Louis pedig Zaynt. Éppen kimásztam a medencéből mire nagy üvöltésre lettem figyelmes. Hátrafordultam és Niall üvöltött Harry nyakában Zaynék meg akkor jöttek fel a víz alól. Ők nyertek.

-Hova mész? – jött a medence széléhez Zayn.

-Száritkozni – mosolyogtam.

-Veled mehetek? – pislogott.

-Miért ne jöhetnél? – nevettem és már kint is volt mellettem és megfogta a kezem – De te húzod közelebb a másik napágyat!

-Hey Zayn és a visszavágó? – kiáltott Louis utána.

-Majd holnap! Most csajozom! – mondta és felemelte a kezünket.

-Bocs Lou! – mondtam.

-Ezt még megbánod Cat! – kiáltott, majd ő is elment csajozni. Harry és Niall még kicsit bunyózott egymással, majd ők is megunták és kijöttek. Hat előtt picivel jött a motorcsónak 7-8 emberrel.

-Jónapot kívánok! Én vagyok a kapitányuk. – köszönt az első kiszálló.

-Jónapot! – köszöntünk mind.

-És itt van a hajó személyzete – mutatott a többi emberre, akik sorban leszálltak köszöntek és el is tűntek a hajón kivéve egy lányt – 10 perc múlva indulunk is és olyan nyolc óra körül meg is érkezünk a Marseillesi kikötőbe.

-Csak két óra az út? – nézett összevont szemöldökkel Hazza.

-Reggel nyolc te! - tájékoztatta Sophie.

-Jaaa… - esett le Harrynek.

-Ő itt Jessie. – mutatott a mellette lévő lányra – ha bármi gond van vagy kérés, hozzá nyugodtan fordulhattok. Nekem most mennem kell, hogy időben indulhassunk. Nagyon örültem – biccentett és elsietett.

-Sziasztok! Jessie vagyok, mint ahogy a kapitánytól megtudtátok és annyi lenne a kérdésem, hogy a vacsora mikorra legyen elkészítve?

-Fél nyolc megfelel srácok? – kérdezte Liam.

-Tökéletes! – vágtam rá és a többiek bólogattak.

-Rendben akkor fél nyolc! És kint vagy bent óhajtanak vacsorázni?

-Jó idő van együnk kint – mondta Louis.

-Igen! – vágtuk rá.

-Rendben! Kellemes pihenést! Bármi gond van, csak kiabáljanak! – mondta és ő is eltűnk a személyzeti részen.

-Aranyos – mosolygott Eleanor.

-Igen. – értettünk egyet a csajokkal, de a fiúk meg sem szólaltak. Biztos nem mertek. Hihi.

-Cat nem fázol? Tiszta libabőr vagy… – kérdezte Zayn, akivel végülis egy napágyon kötöttünk ki.

-Kicsit…

-Gyere menjünk be! – mondta miközben felállt és engem is felhúzott. Kikerestem a bőröndből, hogy majd mit veszek fel és bementem a fürdőbe, ahol Zayn megengedett nekem az óriási kádban vizet és meggyújtotta az illatos gyertyákat.

-Gyere melegedj fel! – mondta és indult volna ki.

-És te?

-Majd utánad – mondta és nyomott egy puszit a homlokomra – de ha félsz egyedül fürdőzni szívesen maradok.

-Nem bánnám – köröztem a lábammal piciket a padlón ő meg elmosolyodott. Bemásztam a meleg vízbe és nyakig merültem míg Zayn is bemászott mellém.

-Ez nagyon kellemes… és! Romantikus. – bújtam Zaynhez ő meg megcsókolt. Csókjaink közt már alig volt szünet, mikor Zayn a fürdőruhám masniját próbálta kibogozni.

-Ne itt… - mondtam két csók között mire kipattant és kiemelt a kádból. Megtörölköztem és le akartam rakni a törülközőm, amikor felkapott és kivitt az ágyra és ott folytattuk, amit elkezdtünk.

A vacsorához egy fehér macis pólót vettem fel fekete nadrággal és magas sarkúval.

Zayn pedig a „Cool kids don’t dance”-es pólóját fekete nadrággal és fehér tornacipővel. Felmentünk a második emeletre a nagy kör asztalhoz, de még senki nem volt ott.

-Nézzük meg a legfelső szintet – fogtam meg a kezét és felrángattam – De jooo – ültem le a puha kanapéra.

-Neked minden ennyire tetszik?

-Viccelsz? Soha nem voltam még ilyen helyen!! Hallod a röhögést? Biztos megjöttek a többiek menjünk vissza!

-Mennyi energiád van... – ölelt magához – Este le kell, hogy fárasszalak még jobban… - mosolygott perverzen.

-Jaj menj már… - nevettem és megcsókoltam – na gyere!

-Sziasztok! – köszönt Danielle és Liam – Merre jártatok?

-Megnéztük a legfelső szintet – mondtam. Lassan a többiek is előkerültek és a pincérek (!!) kihozták az első fogást. Valami isteni kajákat szolgáltak fel és a végén nagyon tele voltam, de muszály volt a desszertet is megkóstolnom. Utána kimentem a mosdóba, de útközben elkeptam Jessiet.

-Jess! – szólítottam meg.

-Igen?

-Van lehetősség arra, hogy ha visszamentem kihozzatok pezsgőt?

-Persze! – mosolygott.

-Nagyon hálás vagyok! Köszönöm! És sietek!

-Nincs mit! És csak nyugodtan!

Visszamentem és Jess résen volt mert máris hozatta a pezsgőt.

-Ki kérte ezeket? – kérdezte értetlenül Niall.

-Nem mindegy?! – nevetett Lauren. Huh… Megmentett. Felálltam és megkocogtattam a poharamat mire mind rám figyeltek.

-Szeretnék beszédet mondani, ha megengeditek…

-Ha még egy ilyen hülyeséget mondasz, akkor nem… - nevetett Sophie.

-Jólvan na… Szóval… Hol is kezdjem… Ne haragudjatok, nem vagyok a fogalmazásban a toppon, de igyekszem. Először is nagyon büszke vagyok rátok fiúk, pont, mint sokan mások, hiszen nem egyszerű eljutni idáig, mint ahol ti most vagytok. És örök példaképek maradtok sok fiatal számára. Én is, amikor elestem vagy valamit nem jól csináltam, amikor a felvételire készültem Magyarországon, csak arra tudtam gondolni, hogy Liam Payne azt mondta sose adjuk fel! És nekem sem szabad bármennyire is elegem volt. – mosolyogtam Liamre - És Niall soha nem fogom tudni eléggé megköszönni, hogy éhes lettél a Müncheni koncert után, majd, hogy Hazza kiszúrta Sophiet. Igen tudom az igaz storyt… – kacsintottam Hazzra – És srácok ti meg olyan nagy szeretettel fogadtatok minket, bár alig ismertük egymást és olyan jóban lettünk. Azt hiszem, mindhármunk nevében mondhatom – néztem Sophiera és Laurenre - hogy ennél jobb dolog nem is történhetett volna velünk. Megismertük álmaink hercegeit és lett egy úgy családunk. És hogy a jelenre is kitérjek egy pillanatra, szintén szeretném megköszönni, hogy elhoztatok minket! Én máris odáig vagyok és még csak holnap érkezünk Marseillebe, és tudjátok, hogy mivel már Londonban élek hivatalosan is Franciaország a kedvencem. És így azt hiszem ennyi, ami eszembe jutott… Nagyon szeretlek titeket! – fejeztem be a mondandóm és lehuppantam.

-Ohh Cat ez gyönyörű volt! – mondta Louis tök komolyan. És nem viccelt. Ez hihetetlen!

-Muszáj volt elmondanom… Jólesett. És még tudnék regélni, hogy miért tartalak nagyra benneteket, de szerintem aludni is akartok még ma…

-Köszönjük Cat! - mosolygott Liam.

-Hát tulajdon képpen én köszönöm! Na de elég az érzelgősségből, mert a végén még elsírom magam… - nevettem el a végét.

-A fiukra! - kiáltotta Sophie és a magasba emelte a poharát.

-És a csodálatos barátnőikre! - mondta mellettem Zayn mire elnevettem magam. Koccintottunk és megittuk a pezsgőt.

-Irány be, bulizni! - mondta Niall.

-Ki biliárdozik velem? - kérdezte Louis.

-Én! - állt fel Hazza.

-Mehetek? - kérdezte halkan Zayn.

-Nem! - mondtam komolyan - persze ne viccelj már... - nevettem.

-Jó bocs - adott egy csókot és bement a fiuk után. Eközben Liam is távozott köreinkből és már csak mi csajok maradtunk.

-Táncoljunk! - mondta Danielle.

-Igeeen! - értett egyet Lauren - ott fent a bárpultnál!

-Jooo - értett egyet Sophie.

-Jessiet kérjük meg, hogy csináljon zenét - mondta El.

-Majd én. Én már úgyis szövetkeztem vele - kacsintottam a pezsgőre utalva. Míg a csajok felmentek megkerestem Jessiet, aki épp a fiúknak hozta elő a biliárdgolyókat.

-Jess! Amúgy nembaj, ha Jessnek hívlak?

-Nem dehogy! - mosolygott rám a lány.

-Amúgy azért kerestelek, hogy fent a kinti részen lehet valami zenét csinálni?

-Persze máris intézkedem!

-Dejó! Köszönjük! - mosolyogtam és felmentem a csajokhoz - Mindjárt lesz zene - mondtam és a következő pillanatban felcsendült az első szám mi meg elkezdtünk táncolni. Egy fél óra múlva egy nagyon ismerős dal indult el.

-Oooooooo - ismertük fel a számot. A fiúktól a "Live while we are young".

-Hey girl I waitin’ for ya, I waitin’ for ya, come on and let me sneak you out... – énekeltünk együtt és táncoltunk rá. A szám felénél a fiúk is megjelentek.

-Srácok vigyáznunk kell itt a konkurencia - nevetett Louis, majd ők is beszálltak az éneklésbe és "táncoltak". Nagyon aranyosak voltak, de én azt nem nevezném táncnak, amit ott lenyomtak. A szám végére a kliphez hűen a fiúk mind a kis medencében kötöttek ki. Közben egy srác jött ki, aki elkezdett tevékenykedni a bárpultnál. Harry, Louis és Niall felültek a vízben lévő bárszékekre és ott rendeltek. 

Sophie oda ült a medence szélére Harry mellé én pedig mellé. Eleanor, Lauren és Danielle pedig a kis fehér kanapéba foglaltak helyet, amit Liam közelebb húzott, hogy lássuk őket ő maga pedig a fotelbe ült bele. Egyszer csak Zayn megfogta a derekam, amitől egy megijedtem, kettő vizes lett a pólóm, de ahogy ránéztem mindent elfelejtettem.

-Szia szépség! – köszönt.

-Szia sellő fiú – piszkáltam.

-Ezt többet ne! – komorodott el az arca, mire muszáj volt nevetnem – Kinevetsz?

-Aha – bólintottam.

-És mi van, ha behúzlak ide magam mellé?

-Nem tennéd – mondtam magabiztosan.

-Miért nem?

-Mert szeretsz! És, ha vizes lesz a cipőm, tönkremegy és mérges leszek – mosolyogtam.

-És ha úgy oldom meg, hogy ne legyen vizes?

-Tökmindegy… Szeretsz és nem húzol be! Vagyis remélem… - bizonytalanodtam el.

-Persze, hogy szeretlek! – mondta és a párkányon, a két oldalamon támaszkodva kinyomta magát a vízből, hogy adjon egy csókot.

Éjfél felé járhatott az idő, amikor beszüntettük a partit és elvonultunk lefeküdni aludni. Zayn még egyszer lezuhanyozott, majd bebújt mellém az ágyba.

-Lassú vagy… Majdnem elaludtam és még nem kaptam esti puszit – motyogtam csukott szemekkel, de tudtam, hogy elmosolyodott.

-Neharagudj! – mondta és megcsókolt. Háth… Megérte nem elaludni!

-Dehogy haragszom! – bujtam oda hozzá – Jó éjt!

-Jó éjt kicsi lány! – monda, majd egy puszit nyomott a fejemre.